Elérkezett a csütörtök, amikor “A 15-24 éves fiatalok közösségiportál-használati szokásai” című cikkünk harmadik részét olvashatjátok, amiben a kutatás során nyert adatokat elemezzük tovább.
Az internetezési szokások vizsgálata során kérdésként merülhet fel, hogy a fiatalok hetente hány órát töltenek internetezéssel. Az eredmények alapján elmondható, hogy a mintában szereplő fiatalok 19 százaléka hetente 5 óránál kevesebbet, 24 százalékuk hetente 5-8 órát, 39 százalékuk hetente 9-15 órát és 18 százalékuk még 25 óránál is többet szokott internetezni.
Jogosan merülhet fel így az a kérdés is, hogy van-e bármilyen jellegű statisztikai kapcsolat a válaszadók életkora és az internetezéssel eltöltött idő között. Statisztikai számítások alapján elmondható, hogy nagyon gyenge kapcsolat van az életkor és a hetente internet előtt eltöltött órák száma között.
Sokunkban felmerülhet és bizonyára fel is merült már az a kérdés, hogy jelenthet-e bármilyen veszélyt az, ha regisztrálunk valamelyik közösségi portálra. Ha végül a regisztráció mellett döntünk, akkor milyen személyes adatokat adjunk meg magunkról, hogy ne kelljen attól tartanunk, hogy visszaélnek a magunkról megadott információval.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a mintában szereplő fiatalok csak a legszemélyesebb adataikat nem adják meg a közösségi portálon való regisztrációjuk során. Ilyen adat a lakcím, a telefonszám, sok esetben az msn vagy a skype azonosító is, és a családi állapot. Nem jellemző, hogy egy mintabeli fiatal ne adjon meg semmilyen személyes adatot magáról egy közösségi portálon. A megkérdezettek 92 százaléka nem állított még magáról valótlan információt azon a közösségi portál adatlapon, ahol regisztrálva van. A megkérdezettek 16 százaléka már került kellemetlen szituációba azért, mert regisztrálva van valamelyik közösségi portálon.
Jogosan merülhet fel az a kérdés, hogy amellett, hogy elővigyázatosak vagyunk, és nem adjuk meg az összes személyes adatunkat a regisztráció során, hogyan védekezhetünk még a közösségi portálokon az „online zaklatókkal”, adathalászokkal szemben? Először is tegyük priváttá profiloldalunkat, hogy csak barátaink láthassák azt. Így azok, akik kémkedni akarnak utánunk, csak a nevünket találják meg az oldalon, de a megadott személyes adatokat és információinkat addig nem láthatják, amíg nem igazoljuk vissza, hogy valóban ismerjük őket. A „zaklatók” leginkább olyan célpontot választanak, akikről könnyen tudnak információt szerezni.
Jövő kedden olvashatjátok a cikksorozat soron következő 4. részét, amelyben tovább értékeljük a kutatási eredményeket.
