Kapitány István több mint három évtizedes nemzetközi tapasztalata alapján mesélt a Forbes podcastjában arról, hogy szerinte mitől lesz valaki valóban jó vezető. Nem a pozíció, nem a cím és nem is elsődlegesen a pénz számít, hanem az, ahogyan az emberekkel bánunk, és ahogyan hosszú távon építünk csapatot és üzletet.
- Megtalálja mindenkinek a helyét a csapatban
Szerinte nincs „rossz ember”, csak rossz szerep, rossz feladat vagy rossz környezet. A jó vezető feladata, hogy felismerje, ki miben erős, és olyan munkakörbe tegye az embereit, ahol ezek az erősségek ki tudnak bontakozni. Ha valaki a helyén van, motivált, teljesít, és építi a csapatot.
„Olyan nincs, hogy valaki nem jó játékos. Olyan van, hogy nem találják meg a helyét.”
- Közös kultúrát épít, nem ráerőltet egyet a másikra
A nagy felvásárlásoknál nem az a jó stratégia, hogy az egyik cég kultúrája „lenyeli” a másikat. Kapitány István a Shell–DEA üzletnél egy teljesen új, közös kultúrát hozott létre, amely ötvözte egy nagy nemzetközi vállalat és egy tradicionális német cég erősségeit. A jó vezető képes hidat verni kultúrák között, és ebből versenyelőnyt csinálni.
- Nem fél a mélyvíztől – de tanul a hibákból
Pályája elején úgy vállalt el egy nagy feladatot, hogy ő maga sem tudta pontosan, képes lesz-e rá. Beugrott a mélyvízbe, és menet közben tanulta meg, hogyan kell nagy rendszereket építeni. A hibákat nem szégyennek, hanem tanulási lehetőségnek tartja – saját magánál és a kollégáinál is.
„Egy jó vezetőnél az a lényeg, hogy amikor a kollégái is hibáznak, akkor azt is meg kell ünnepelni.”
- Motiváló, biztonságos légkört teremt
Akár ezer demoralizált német munkatársról, akár egy amerikai vagy dél-afrikai csapatról volt szó, mindig ugyanazt az elvet követte: világos célok, őszinte kommunikáció, kölcsönös tisztelet és olyan légkör, ahol lehet kérdezni, hibázni és fejlődni. A jó vezető nemcsak feladatot ad, hanem közösséget is épít.
- Nem lesz szerelmes egyetlen üzletbe sem
Az egyik legnagyobb vezetői csapda szerinte az, amikor valaki érzelmileg beleszeret egy dealbe. Ilyenkor könnyű túlértékelni a saját képességeket, túl sokat fizetni, és belekalkulálni a „majd mi megoldjuk” potenciált az árba. A jó vezető hideg fejjel, üzleti alapon dönt, és el tud engedni egy üzletet, ha az nem térül meg önmagában is.
- Hosszú távon gondolkodik, nem csak a gyors nyereségen
Kapitány István több példát hoz arra, hogy az igazán nagy eredmények 5–10 éves távon érhetők el. A Shell globális kereskedelmi tevékenységénél például egy évtized alatt duplázták meg a nyereséget, miközben egy teljesen új területet, az elektromos töltést is felépítették. A jó vezető nem kampányokban, hanem tartós növekedési pályában gondolkodik.
- Emberközpontú: a siker mércéje, hogy a körülötte lévők fejlődnek
Visszatekintve 37 évre nem elsősorban a pénzt tartja a legnagyobb nyereségnek, hanem azt, hogy azok, akikkel együtt dolgozott, jobb vezetőkké váltak, és karriert tudtak építeni. A jó vezető nem magának épít birodalmat, hanem embereket emel fel maga körül.
„Az emberi része az, hogy 37 év után az ember visszanéz, és azt mondja, hogy mindannyian jobb vezetővé váltunk azáltal, ahogy együtt dolgoztunk.”
Összességében Kapitány István szerint a jó vezetés lényege: megtalálni az emberek helyét, tisztelettel bánni velük, tanulni a hibákból, hosszú távon gondolkodni – és közben olyan kultúrát építeni, ahol mindenki esélyt kap arra, hogy a legjobb formáját hozza.
Kapitány Istvánnal találkozhatsz a Magyar Marketing Fesztivál 2026.01.29-ei rendezvényen is. Jegyek és egész napos program itt.
