Mai napi blogunk témája a piackutatás világába kalauzol el minket. A KKV-k nagyon sok hasznos információra tehetnek szert, ha piacot kutatnak. Ezt akár tehetik úgy is, hogy saját maguk látnak mindehhez hozzá. A kutatás során szekunder és primer vizsgálatokat is végezhetnek. Most a szekunder kutatást és annak legfontosabb jellemzőit vesszük górcső alá.
A szekunder adatok nagyon sok hasznos információval segíthetnek egy kutatást. Előfordulhat, hogy egyes marketing problémák megválaszolásához, megoldásához elegendő az, ha csak szekunder adatokat gyűjtünk, ha csak ilyen adatokra támaszkodunk. A szekunder adatgyűjtést más szóval „íróasztal kutatásnak” is nevezzük, mivel a szükséges információkat össze tudjuk gyűjteni akár az íróasztalnál ülve is. A szekunder kutatás során már meglévő adatokra támaszkodunk. További előny ennél a kutatásnál az, hogy időt és költségeket is meg tudunk egyszerre takarítani, hiszen rövidebb idő alatt és a primer kutatásokhoz képest olcsóbban hozzájutunk a szükséges információhoz.
Ha csak szekunder információt szeretnénk alkalmazni a vizsgálat során, feltétlenül ismernünk kell a módszer használatának legfontosabb hátrányait is:
- Viszonylag gyorsan elavulnak az adatok
- Nem biztos, hogy minden megválaszolandó kérdésünkre találunk megfelelő szekunder szekunder információt
- További hátrány a módszerrel szemben az, hogy ki tudjuk-e választani a rendelkezésre álló nagy információ halmazból azokat, melyek a leginkább relevánsak a felmerült marketing kérdés megválaszolásának szempontjából.
Hol juthatunk szekunder információhoz?
- Online és offline szaklapokból, újságokból
- Online és offline publikációs anyagokból
- Online és offline szakkönyvekből
- Online és offline tanulmányokból
- Online fórumokról
- Statisztikai kiadványokból
- Kutatóintézetek piackutatási eredményeiből
- Blogokból
A Te KKV-d is végez bármilyen piackutatást? Saját magadnak végzed a kutatást, vagy megbízol ezzel a feladattal egy külsős céget?
