Először is azt kell megvizsgálni, hogy a célközönségünk milyen internetes csatornát, csatornákat használ leginkább véleményének kifejezésére – ennek megismerésében egy piackutatás is a segítségünkre lehet. Mindez leginkább a célcsoport szocio-demográfiai adottságaitól függ. A lehetséges kommunikációs csatornák között meg kell említenünk az internetes fórumokat, blogokat, a tartalommegosztókat, a vírusvideókat és az olyan jelentősebb portálokat, mint például a Facebook, vagy a Twitter.
A lehetséges kommunikációs platformok azonosítása után napi szinten többször is célszerű átfürkészni keresőprogramok segítségével a világhálót, és rákeresni arra, hogy született-e bármilyen felületen valamilyen vélemény, bejegyzés a cégünkkel, termékeinkkel kapcsolatban.
Ha vállalatunk rendelkezik egy vagy több közösségi portálfelülettel, akkor ezekon a felületeken is meg kell néznünk naponta többször is, hogy érkezett-e bármilyen kérdés, észrevétel, vagy vélemény a fogyasztóink és az érdeklődők részéről.
Ha cégünk rendelkezik Facebook profillal is, akkor a véleményeket, hozzászólásokat és a felmerülő kérdéseket a hírfolyamon keresztül tudjuk kontrolálni.
Gyakran előfordul, hogy a fogyasztóink és az üzletünk felől érdeklődők kérdésekkel fordulnak cégünkhöz, és ezeket cégünk közösségi felületének hírfolyamán teszik fel. Ezekre a kérdésekre gyorsan és pontosan kell reagálnunk. Minél gyorsabban és pontosabban megválaszoljuk a felmerült kérdéseket, annál inkább pozitívabb lesz a cégünk megítélése a célcsoport és az érdeklődők körében.
A fentiek figyelembe vétele azért nagyon fontos, hiszen ha figyeljük a fogyasztóink véleményét, reakcióját, akkor a fogyasztó érezni fogja a törődésünket, és azt, hogy fontos a vállalat számára. Ennek pedig nagyon fontos szerepe van a márkakötődés kialakításában és a márkahűség felépítésében.
