Mitől találják továbbküldésre „érdemesnek” a vírusmarketing üzenetedet?

Az örök nagy kérdés bárhol is felbukkan az a téma, hogy vírusmarketing. Nyilván mindig, minden esetben használható sablon nincsen, mert akkor mindenki “vírusmarketer” lenne és nem mutatkozna a piacon ekkora vágy, hogy jól működő, sikeres vírushatást sikerüljön elérnünk; De van pár olyan tényező, amit ha kihasználunk, meglovagolunk, akkor nagy eséllyel indíthatunk vírusmarketing kampányt. Megpróbáltam összeszedni, részletesen pedig majd a könyvemben.

Az is kérdés persze, hogy mi a célunk? Mert mit sem ér egy halom megosztás, ha nem hoz konverziót – a márkaismertséget (amit mindenképpen elősegít) pedig nehezen tudjuk mérni kisvállalati, megfelelő ár/érték arányú eszközökkel. Aztán azt se felejtsük el (főleg a Facebookon), hogy egy vírushatás sok embert bevonz, sokszor olyat is, akit nem szeretnénk és akik csak destruktív hatással lesznek az addig szűkebb, ám annál lojálisabb követőinkkel folytatott közösségi életünkre.

Egy korábbi tudományos kutatás azt már igazolta (Pew Internet & American Life Project: Online tartalom-előállítás című felmérése), hogy az internetezők 44%-a már megosztott valamilyen tartalmat az online világgal, de ma már a Facebook világában ennél is nagyobb arányról beszélhetünk. Az internetezők hajlandóak továbbküldeni, megosztani – csak tudni kell mi az, ami kiváltja náluk.

Jöjjön akkor a turbó hatás, a titok, hogy mitől terjedhet egy vírusmarketing.

Ne feledd a Marketing112-től kapod ezeket az információkat. Az 1. napi frissítésű marketing blogtól, amely kis- és középvállalati vezetőknek, döntéshozóknak szól! Vigyázat, már másolják!

“Én nevettem, nevess Te is!”

Egy Sharpe Partners kutatás szerint az e-mailben leggyakrabban továbbküldött üzenetek tartalma humoros (88%). Az emberek szeretnek nevetni, szórakozni, kikapcsolni. A Facebookon a legtöbb felhasználó kapcsolatot építeni és szórakozni jár. Használd ki ezt a fajta nyitottságukat és ne feledd el a képeidet, videóidat meglogózni vagy egy nyitó/záró reklámképpel, hangos logóval ellátni.

Ötletes, szokatlanul más, különbözik a többitől

Hirtelen az jut eszembe, amikor egy már általánosan ismert eszközt, használati tárgyat úgy használunk fel, ahogy az nem szokás, ami meglepi a célközönséget. Ilyen például a Coca-Cola és a Menthos variációk vagy éppen az iPad darálós videók, amelyek soha nem látott népszerűség mellett adták el a Blendtec turmixgépeit. De ide sorolhatnám azt is, amikor egy innovatív technikai cég művészi videót csinált egy olyan világról, ahol lényegében már minden felület működhet érintőképernyőként…

Saját élményt idéz fel vagy való világ szituáció viccesen

Emocionális fronton támad. Elég szűk csoportra célozható, de azon belül nagyon hatékony. A legjobb szemléltető példa, hogy ha van egy nagyobb család és csinálnak egy képmontázst a karácsonyi ebédről, akkor azt valószínűleg mindenki elküldi a másiknak. Nagyobb csoportban, pl. ha egy Balaton Sound nagyságú rendezvény egyik kiemelt támogatója csinál egy élmény videót (pl. backstage vagy baki jelenetekkel), akkor  az is terjedni fog azok között, akik ott voltak. Ez is vírushatás. Ennek is lehet konverziója, csak “tálalás” kérdése…

Inkább a szimpatikus és való világhoz jól hasonlító koncepciónak köszönhetően volt sikeres a Vatera kampánya is, amelynek videót a Youtube-on 165 000 -en néztek meg.

Provokatív, felháborító, dühítő

Abszolút vírushatás-ok, kérdés, hogy kereskedelmi célokra érdemes-e felhasználnunk. Mert ezeket az üzeneteket általában olyan érzéssel küldik tovább, amelyet amúgy nem szeretnénk párosítani a márkánkhoz, termékünkhöz. A botránymarketing  persze hatásos, de hosszú  távon nem kifizetődő stratégia.

Ilyen pl. Bódi Szilvi videója is, amit a cikk írásakor több, mint 100ezren néztek meg. Egyrészt azért, mert celeb, másrészt azért, mert felháborította a közösségi oldalakon a felhasználókat, hogy a “szentbeszédét” egy benzinzabáló 6-os brömzi mellett teszi. De volt nyilván olyan is, akit alapból Bódi Szilvi háborítja fel :)

Nagyon aktuális, friss tartalom. „Én leszek az első, aki megosztja!”

A “nagy” bejelentések pszichológiája. Ez csak akkor működik ha népszerű, ismert márka vagy. Vagy kellően elég sok követője van a cégnek, a terméknek vagy az ügynek. Biztos emlékeztek még a cápa a Balatonban ál-hírre, ami óriási vírushatást ért el és abszolút konverziós célok voltak mögötte.

Katt és nagyobb lesz!

Sztár az üzenetben

A sztárok, celebek, ismert emberek alapból vonzzák a figyelmet és a célközönségüknek igazából mindegy hogy reklámoznak vagy énekelnek, valamit kapjanak belőle. Sőt még jobb is, ha a célközönség kicsit másképp látja a rajongott sztárt és nem egy “művi” klippben élvezheti a tehetségét. Ugyan ez az elv működik akkor is, amikor a címzett szereti / utálja az üzenetben szereplő ismert személyt.

Erre jó példa pl. Fluor Tomi Takérpontnak készített reklámvideója, “hogyan készült” filmje és az ezekhez tartozó online aktivitások. A célközönség (Fluor Tomi célközönsége: a fiatalok, akiknek a reklám szólt) osztotta az üziket, mint ha fizettek volna érte és 228ezer FB rajongó és 35ezer Twitter követő már elég jó “injektálási” alap – merthogy így hívják a vírusmarketing üzenet elindítását a kiválasztott célközönségben. :)

…de ez még mind semmi

Ezen kívül van még 9 (azaz kilenc) indukáló oka egy vírusmarketing üzenet terjedésének, de ezt csak a hamarosan megjelenő könyvemben fogom megosztani Veled.


30 napos ingyenes marketingtanfolyam

Read previous post:
A viszonzás szabálya a céged marketingjében

Ez a hét a marketing pszichológiáról szól. Megmondom őszintén, nagyon élvezem, mert a marketing nem más, mint pszichológia. A célközönség...

Close